+36-56-512-530
repulestudomany@uni-nke.hu
+36-56-512-530
repulestudomany@uni-nke.hu
Repüléstudományi konferenciát szervezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Repülő Intézete. Az űrhajózás világnapjához kapcsolódó tanácskozás első felében központi előadások hangzottak el, délután pedig a résztvevők szekciókban beszélték meg az aktuális kérdéseket.
Idén is Szolnokon rendezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Repülő Intézete hagyományos repüléstudományi konferenciáját. A rendezvény egyúttal helyet adott „A légiközlekedés-biztonsághoz kapcsolódó interdiszciplináris tudományos potenciál növelése és integrálása a nemzetközi kutatás-fejlesztési hálózatba a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (VOLARE) elnevezésű”, uniós finanszírozású, négy év időtartamú, szakmai projekt első mérföldkövét lezáró beszámolójának is.
A rendezvényen csaknem százötven, repüléssel foglalkozó szakember vett részt, akik délelőtt öt, a délutáni szekcióüléseken pedig további negyvenhét előadást hallgathattak meg a repüléstudomány számos aspektusának aktuális kérdéseiről, kutatási eredményeiről.
A rendezvényt dr. Palik Mátyás ezredes nyitotta meg. A Katonai Repülő Intézet igazgatója, a GINOP projekt szakmai vezetője előadásában kiemelte, hogy a felsőoktatási intézmények által folytatott kutatási-fejlesztési projektek soha nem lehetnek öncélúak, azokat az innovációs folyamatok elősegítésére, és az eredmények azok oktatásba való felhasználására kell fordítani.
A plenáris ülés első előadója Horváth Krisztina volt, aki a HungaroControlnál folyó jelenlegi és jövőbeni kutatás-fejlesztési elképzelésekről és folyamatokról tartott előadást, bemutatva egyben a polgári légiforgalomra váró jelentős kihívásokat is. Őt Szénási Jenő ezredes követte, aki a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programnak a légierő működésére gyakorolt hatásaival ismertette meg a hallgatóságot. Előadásának végső következtetése, hogy a Magyar Légierő technikai fejlesztéséből adódó hatások nem csak a haderőnemre, hanem a többi légtérfelhasználóra is hatással lesznek.
Rövid szünet után a GINOP szakmai projekt három kiemelt kutatási területének vezetői osztották meg a résztvevőkkel az elmúlt két év tapasztalatait. Dr. Kavas László alezredes, a Repülő Sárkány-hajtómű Tanszék vezetője, dr. Dunai Pál alezredes, egyetemi docens és dr. Bottyán Zsolt őrnagy, a Repülésirányító és Repülő-hajózó Tanszék vezetője azokról, a négyéves projekt első mérföldkövéig elért, több vonatkozásban nemzetközi szinten is jelentős szakmai eredményekről számoltak be. Az előadásokból a résztvevők további szakmai ismereteket kaptak az alternatív üzemanyagokkal, a repülés humán tényezőinek és a pilóta nélküli repülések meteorológiai kérdéseit is kutató szakterületekről. Mindhárom beszámoló kiemelte a hazai és a nemzetközi szintű intézményi, vagy kutatói területen megvalósuló szakmai együttműködésének jelentőségét.
Délután a résztvevők hat szekció előadásai közül választhatták ki az érdeklődésüknek megfelelőt. A témák idén is rendkívül sokrétűek voltak, többek között szó volt a szintetikus, környezetbarát üzemanyagok felhasználásáról, a pilóta nélküli repülőeszközökről, a repülésbiztonságról, a repülés műszaki és szoftveres oldaláról és külön szekció foglalkozott a repülésmeteorológiával is. A szervezők gondolva a külföldi vendégekre egy angol nyelvű szekciót is összeállítottak.
