A lopakodó F-35 közös csapásmérő vadászrepülőgép (JSF) után következő konstrukciók már meghatározásra és bizonyos mértékig ismertetésre kerülnek a Lockheed Martin cég konkurens versenytársai részéről.
Elsőnek a Boeing cég vitatta meg februárban egy széles skálára kiterjedő lopakodhatósággal rendelkező, s az F-35 után következő vadászrepülőgép létrehozását. Ezzel egy időben a cég azt az ötletet kezdte lebegtetni a potenciális F-35 vásárlók felé, hogy kevesebb JSF vadászgépet vásároljanak, s a többi beszerzését átugorva térjenek át egy még fejlettebb hatodik generációs harci repülőeszköz beszerzésére.
A Northrop Grumann cég követi az US Navy nagyvonalakban megfogalmazott kritériumát egy hatodik generációs F/A-XX konstrukció számára, azonban a cég alelnöke és a Navy UCAS (Unmanned Combat Air System - Pilótanélküli Harci Repülő Rendszer) program menedzsere, Scott Winship szerint a kritériumot jobban kielégíti egy új pilótanélküli harci repülőrendszer, amely kifejleszthető a cég X-47B UCAS eszközének bázisán. Az új eszköz magába foglalná az alacsonyszintű észlelhetőséget, a légi utántöltés lehetőségét, az integrált propulziós rendszert, valamint a fejlett szenzorokat, célkiválasztást és fedélzeti fegyvereket. Winship azt állítja, hogy egy ötödik generációs F-35 vadászrepülőgépekből és UCAS eszközökből álló keverék sokkal hatékonyabb lenne, mint a Super Hornet vadászrepülőgépek és UCAS eszközök kombinációja, mivel az F-35 képes lenne az UCAS eszközökkel együtt történő behatolásra.

A Northrop Grumman cég X-47B típusú UCAS eszköze

Meglepő nyíltsággal Winship azonosította a pilótanélküli csapásmérő repülőeszköz fontos új képességeit, beleértve az ellenséges ballisztikus rakéták indítása után azok gyorsítási fázisban történő elfogását (Boost Phase Intercept - BPI) valamint az új kompakt irányított-energiájú fedélzeti fegyverek hordozását és alkalmazását. Szerinte mind a lézer - mind pedig a nagyteljesítményű mikrohullámú (High-Power Microwave - HPM) fegyverek felhasználhatók. A lézerek kulcsfontosságú BPI fegyvereknek tekinthetők, míg a HPM fegyverek kritikus fontossággal bírnak az elektronikus támadások végrehajtására.
Az UCAS eszköz kifejlesztésénél az egyik legfontosabb követelményt a szélessávú, minden irányból biztosítható lopakodhatóság képezi, melynek kielégítésére irányuló törekvést már a Northrop Grumman cég X-47B UCAS eszközének farokfelületek nélküli sárkány konfigurációja is visszatükrözi.
A konform (a repülőeszköz külső kontúrjába illeszkedő) antennarendszerek szintén hozzájárulnak az alacsony észlelhetőségi szint biztosításához. A tervek szerint nyolc konform antenna a repülőeszköz felső, nyolc pedig alsó felületén kerül elhelyezésre, ami az alacsony észlelhetőségen kívül a 360o-os átfedést is biztosítja.
A másik fontos követelmény az, hogy az UCAS eszköz képes legyen a hosszú idejű repülések végrehajtására. Ez különösen lényeges a ballisztikus rakétavédelem számára, mivel a rakéták indítási helye és ideje kiszámíthatatlan. A repülőeszköznek napokon keresztül repülési pályán kell maradni és biztosítani kell a folyamatos felderítést. Ilyen körülmények között az UCAS eszköznek lehetősége van arra, hogy már az indítás pillanatában észlelje az ellenséges ballisztikus rakétát és biztosítsa a BPI feladat végrehajtását.
A Northrop Grumman tervezőszakemberei 50-100 órás harcfeladatok végrehajtására tervezik kialakítani az UCAS eszközt, amely képes az ellenséges légvédelem legnagyobb ellenállást képező negyedik zónájában behatolni és ott zavarást, elektronikus támadást, vagy csapást végrehajtani.
A pilótanélküli UCAS repülőeszköz nem lesz szükségképpen olcsóbb, de a cég illetékes szakemberei szerint a felhasználóknál nagy megtakarítások fognak jelentkezni, mivel kevesebb lesz a tüzelőanyag felhasználás, nem lesz szükség a gépszemélyzetek kiképzésére, kiképző repülőgépekre, s drámai módon lecsökken a békeidőben szükséges repülési órák mennyisége. Az operátorok ugyanazon számítógépeket használhatják úgy a szimulátorok, mint a levegőben lévő repülőeszközök számára.

Vissza a tartalomhoz >>>