Kína közeledik ahhoz a ponthoz, amikor már nem lesz tovább szükséges az orosz technológiára a fejlett fegyverrendszerek kutatásának támogatására. Ez egy meghatározó momentumot fog képezni a két állam közötti kapcsolatokban és kiterjedtebb következményekkel járhat a nyugati védelmi tervezők számára.
A kínai hadiipari teljesítőképességek elemzése azt mutatja, hogy Peking közel áll ahhoz, hogy függetlenné váljon Oroszországtól a kulcsfontosságú technológiák területén. Ezek magukba foglalják a korszerű vadászrepülőgép, a légi indítású fegyverek, a légi utántöltő és stratégiai szállító repülőgépek, valamint a cirkáló és ballisztikus rakéták fejlesztését, mely haditechnikai eszközök nagy része megfontoltan egy Taiwan méretű expedíciós konfliktus számára kerül kialakításra.
Potenciálisan a Kína - mint Oroszország ifjabb partnere - által kifejlesztett, vagy beszerzett legutolsó generációjú fegyverrendszerek vagy már szolgálatban állnak, vagy a szolgálatba állítás folyamatában vannak. Peking közel van ahhoz, hogy egyforma mértékben hozzájáruljon bármely partnerség kialakításához Moszkvával, ha az is ezt választja.
A Szovjetunió összeomlása kedvező lehetőséget adott Kínának, hogy példátlan hozzáférhetőséget nyerjen az orosz katonai technológiához.
Kína jelenleg a Szuhoj Szu-27 "Flanker" vadászrepülőgép J-11B néven ismert "hazai" változatát gyártja, amely Kínában készült fedélzeti lokátorral, hajtóművekkel és légiharc rakétákkal van felszerelve, beleértve a PL-12 lokátor irányítású rakétát. E platform/rakéta kombináció nyugaton végrehajtott modellezése azt mutatja, hogy a J-11B típus légi fölényt biztosító nagy teljesítőképességű vadászrepülőgép lehet, ha megfelelően kerül alkalmazásra.
A PL-12 rakéta közvetlenül a szolgálatba lépés előtt áll. Hatótávolsága mintegy 80 km (50 mi) és jobb kinematikai teljesítőképességgel rendelkezik, mint az orosz R-77 (AA-12 Adder), bár jelentős mértékben tartalmaz orosz szerkezeti elemeket. Washingtoni elemzők úgy vélik, hogy Kína már a rakéták modernizált változatát vizsgálja, amely javított teljesítőképességgel és a mintegy 160 km-re (100 mi-re) becsült hatótávolsággal rendelkezik. Mindezt szoftverváltoztatásokkal érik el, melyek biztosítják a rakéta magasabb röppályára emelését az energia optimalizálására, s ezáltal a kétfokozatú, lüktető torlósugár hajtómű lehetőségeinek jobb kihasználására.
Kína J-12 (korábban J-XX néven ismert) ötödik generációs vadászrepülőgép programja az elemzők szerint időben nincs messze elmaradva Oroszország PAK FA programjától.
Kína bonyolult ellenrendszabályokat biztosító fedélzeti rendszerek kialakítására is törekszik az F-10 és F-12 típusú harci repülőgépei számára. Ezek többek között magukba foglalják a digitális rádió frekvencia memóriával (DRFM) ellátott rendszert, amely elemzi az ellenséges fenyegető rendszer emittereit, kialakítja a megtévesztő célinformációt, majd nagy visszaadási hűséggel reprodukál egy látszólagos radarjelet, melyet visszaküld az eredeti kisugárzó forráshoz.
Az U.S. hírszerző elemzők szerint az elkövetkező 10-15 évben még szenvedélyesebb és koncentráltabb erőfeszítésekre lehet számítani a kínai katonai tudományban és technológiában.
Az új technológiák bevezetésére irányuló törekvéssel párhuzamosan a kínai katonai vezetés a harctéri doktrína modernizálásán is dolgozik. Bár a kínai légierő és haditengerészet nem rendelkezik aktuális harci tapasztalatokkal, vezetésük alaposan tanulmányozta az U.S., brit és orosz harctevékenységek tanulságait, s ezeket felhasználta új eljárások kialakítására. Az egyik ezek közül az ún. "érintkezésmentes hadviselés" ("non-contact Warfare"), melynek lényegét a földi harcok elkerülésének megkísérlése, s ugyanakkor a haderőnemek által közösen biztosított légi csapásokra, elektronikus hadviselésre, műhold elleni hadműveletekre és széles alapokon nyugvó információs hadviselésre való összpontosítás képezi.
Az információs hadviselés magába foglalja például a GPS rendszer zavarását és a számítógépes rendszerek elleni támadásokat.
A Nyugat részéről megújult érdeklődés tapasztalható a hagyományos harci töltetekkel ellátott ballisztikus rakéták iránt, melyek potenciális veszélyt jelenthetnek a felszíni hajók számára. Kína olyan elektro-optikai irányítórendszer fejlesztését végzi, amely biztosítja a rakéta irányítását a végső röppálya szakaszon. A rendszer fejlesztését valószínűleg az orosz technológiához való hozzáférhetőség tette lehetővé.
A következő generációs J-12 vadászrepülőgép fejlesztésén kívül a Kínai Légierő jelenleg a J-10 rendszerbe állítását végzi és a J-11B tesztelésének végső szakaszában van. A J-10 egy negyedik generációs platform, amely a Szu-27 mellett biztosította a lehetőséget a kínai ipar számára, hogy kifejlessze a saját hazai kapacitását. Mind Izrael, mind pedig Oroszország kulcsfontosságú támogatást nyújtott a J-10 program végrehajtásához.
Az egyik elemző szerint a J-11B képezi a "az utolsó lépcsőfokot" annak bizonyítására, hogy Kína képes gyártani egy olyan fejlett repülőgépet, amely az ország saját lokátorával, elektronikus ellenrendszabályokat biztosító rendszerével, hajtóműveivel és szenzorjaival van felszerelve.
Az orosz PAK FA lopakodó vadászrepülőgép várhatóan 2015-ben fogja elérni a kezdeti hadműveleti teljesítőképességet (IOC). A kínai F-12 program nincs messze az orosz PAK FA mögött. Az elemző szerint az F-12 az F-22-höz hasonlóan egy lopakodó vadászrepülőgép, melyen a lopakodó képesség a külső konfiguráció formájának alakításán és speciális szerkezeti anyagok alkalmazásán alapul, s az orosz kutatásokkal összhangban a plazma gerjesztésű lopakodhatóság rendszerét is magába foglalhatja. E rendszer valószínűleg még nincs kész, mivel a szabadtéri plazma generátorok még túl nagy méretűek a vadászrepülőgépek számára. A repülőgép várhatóan szuper utazó üzemmóddal is rendelkezni fog.
Az egyik elemző magyarázata szerint a plazma gerjesztésű lopakodhatóság ötletének lényege az, hogy a hajtómű levegő bevezető és gázkivezető nyílásait feltöltött és ionizált részecskékből álló elektronfelhővel beborítják, hogy kiküszöböljék a radar reflexiókat (amelyek felfedhetik a hajtóművet és repülőgép típusát) és elrejtsék a síkfelületű antennákat a lokátor áramvonalazó burkolathoz hasonló zárt terekben.
Egy ion felhő létrehozása nehéz olyan szabad terekben, mint. pl. a levegő bevezető nyílások, a hajtómű ventilátor fokozatának lapátjai, vagy a függőleges vezérsík. Egy zárt térben azonban az ion felhő könnyebben előállítható és fenntartható. Létrehozása után azonban a plazmamező képes elnyelni a magas frekvenciás radarjeleket, s ezáltal csökkenteni egy repülőeszköz radar keresztmetszetét. E megoldással kiküszöbölhető a nehéz és drága blokkoló szerkezetek és radar elnyelő anyagok szükségessége a levegő bevezető és gázkivezető nyílások részére.
A plazma mezővel kapcsolatos kutatásokon kívül a kínai kutatók az olyan irányított energiájú rendszerek fejlesztésén is dolgoznak, mint a nagy energiájú mikrohullámú, rádiófrekvenciás és lézeres rendszerek. A lézerkutatás a műholdak elleni alkalmazások vizsgálatát is magába foglalja.